Olcsai-Kiss Zoltán
Olcsai-Kiss Zoltán (Szalafő, 1895. nov. 4. – Bp., 1981. jan. 3.): szobrász, Munkácsy- (1953), Kossuth-díjas (1959), érdemes művész (1969). 1914-ben a bp.-i Képzőműv. Főisk. festő szakára iratkozott be; 1915-ben behívták katonának, a frontról hadifogolyként Oroszo.-ba került, ahol vöröskatona lett. 1921-ben hazatérhetett, de menekülnie kellett, így Csehszlovákián át Bécsbe szökött. 1923-tól – szobrászi tevékenységet folytatva – emigrációban töltött 23 évet. Első gyűjteményes kiállítását 1928-ban a Galerie Zakban rendezte meg. Kisméretű szobrait a sèvres-i porcelángyár sokszorosította. 1945-ben hazatért, s 1946-47-ben képzőművészeti szabadisk.-t vezetett. 1948-ban a m. bábfilmgyártás irányításával bízták meg, 1951-ben az Iparműv. Főisk. tanárává nevezték ki. Két év után saját kérésére oktatói tevékenysége alól felmentették. A szobrászat több műfaját művelte, mintázott köztéri szobrokat, kisplasztikákat, domborműveket és érmeket. – Jelentős munkái: a Kerepesi temető Munkásmozgalmi Mártíremlékműve (1959; az építészetileg tagolt emlékmű belső domborműveit 1972-ben készítette el, építésze: Körner József); Don Quijote-szobor több változata (pl. Kőbánya, Szent István tér). Kisplasztikái: Fekvő akt, Bölcsődal, Bach-muzsika. Érmei: Kun Béla-érem; Bohócplakett. Fontosabb kiállításai: Csók Galéria (1975); Nagytétényi Kastélymúz. (1976); Nagymaros, Szombathely (1977); Csepel (1979); Munkásmozgalmi Múz. (1981). 1980-ban SZOT-díjat kapott. – Irod. Pogány Ö. Gábor: O. K. Z. kiállítási katalógusa (Bp., 1976); Kiállítási katalógus (Körmend, 1979).
