Oltványi Ambrus
Oltványi Ambrus (Bp., 1932. ápr. 1. – Bp., 1983. szept. 30.): irodalomtörténész, ~ Artinger Imre képzőművészeti szakíró, pénzügyminiszter fia. Egész életét a gyermekparalízis testi nyomorúsága kísérte. A bp.-i egy. bölcsészeti karán szerzett tanári és doktori diplomát (1954). Utána az Irodalomtörténeti Intézet tudományos munkatársa volt. 1956. nov. 15-én szovjet katonák ellenforradalmi röpiratok terjesztésének vádjával letartóztatták; néhány nap múlva kiszabadult, de letartóztatása idején édesanyja öngyilkos lett. 1957-től nem vállalt állást. Tanulmányait, kritikáit szakfolyóiratok közölték. Fő kutatási területe a 19. századi m. irodalom és művelődéstörténet volt. Példaszerű szövegkiadásokat, kritikai kiadásokat rendezett sajtó alá. 1962 és 1975 között több Jókai-regény kiadásra való előkészítése fűződik a nevéhez. Halála után irodalomtörténeti kutatók jutalmazására O. A.-alapítvány létesült. – F. m. Pulszky Ferenc: Életem és korom (sajtó alá rend., bev., jegyzetekkel, Bp., 1958); Vörösmarty Mihály: Drámák (sajtó alá rend., Bp., 1966); Toldy Ferenc-Bajza József levelezése (sajtó alá rend., jegyzetekkel; Bp., 1969); Jókai Mór levelezése (1860-1876) (összegyűjtötte, sajtó alá rend., Bp., 1975); Program és hivatás. Magyar folyóiratok programcikkeinek válogatott gyűjteménye (Kókay Györggyel és Vargha Kálmánnal, Bp., 1978); Széchenyi István: Napló (szerk., jegyzetekkel, utószóval, Bp., 1978); Eötvös József A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra (sajtó alá rend., Bp., 1981); Falk Miksa: Gr. Széchenyi István utolsó évei és halála (az utószót írta, Bp., 1984).– Irod. Németh G. Béla: O. A. (Irod. tört. Közl., 1983. 6. sz.); Sükösd Mihály: Búcsú O. A.-tól (Élet és Irod., 1983. 40. sz.); Mezei Márta: O. A. (Irodalomtört., 1984. 2. sz.); Nagy Miklós: O. A. (Literatura, 1985. 1-2. sz.); Dávidházi Péter: O. A. emlékére (Irodalomtört., 1989. 2. sz.).
