Orbók Attila
Orbók Attila (Pozsony, 1887. szept. 17. – Bp., 1964. okt. 5.): író, újságíró. ~ Mór fia, ~ Loránd testvére. Jogi doktorátust a kolozsvári egy.-en szerzett, közben Münchenben élt, majd Párizsban a Sorbonne hallgatója. 1912-től az I. világháború kitöréséig a Magyarország c. bp.-i napilap párizsi tudósítója volt. 1918-ban a berni m. követség sajtóattaséja. 1920 – 22-ben Bihar vm.-ben pártonkívüli programmal ngy.-i képviselő; 1927-től mint külső munkatárs dolgozott napilapoknak és szépirodalmi folyóiratoknak. 1933-tól a Függetlenség c. napilap munkatársa, a külpolitikai rovat vezetője lett. 1945 után a Kisgazda Párt tagja volt, a sajtóosztályon dolgozott, majd részt vett a Regényújság szerkesztésében. Számos kabarétréfát, színdarabot, filmforgatókönyvet írt. – F. m. A tünemény (színmű, bem. Renaissance Színház, Bp., 1922, játszották még Párizsban, Berlinben, Londonban, az USA-ban filmet csináltak belőle); Párizs élete (Bp., 1927); Erdély mosolya (anekdotagyűjtemény, Bp., 1940); Hotel központi fűtés nélkül (r., Bp., 1940); Bársonyszék (novellák, Bp., 1943); Az isten kertje (r., Bp., 1944); Tom Sawyers Abenteuer (vígjáték, Király Dezsővel, bem. Hebbeltheater, Berlin, NSZK, 1959): Tom Sawyer megszökik (televíziós játék, bem. 1959; Tom Sawyer közbelép címmel a Színjátszók Könyvtárában, Bp., 1961).
