Orosz Nándor
Orosz Nándor (Bp., 1886. okt. 25. – Bp., 1966. ápr. 4.): bronzműves munkás. Mint a Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének tagja, egyik szervezője volt az 1905-ös bp.-i általános vasassztrájknak. A sztrájk befejezése után Németo.-ba menekült, ahol 1906-ban belépett a szociáldemokrata párt hamburgi szervezetébe. 1911 – 14 között ismét Bp.-en dolgozott. Az 1912-es Vérvörös Csütörtök egyik szervezője. Az I. világháború idején az orosz fronton hadifogságba esett. 1918-ban belépett az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Pártba, különböző vezető beosztásban tevékenykedett. 1921-ben illegális pártmunkára Mo.-ra küldték, 1922. febr.-ban letartóztatták. Fogolycserével Moszkvába került, ahol pártmunkát végzett (beválasztották a KMP Központi Bizottságába, a Kommunista Internacionálé VI. kongresszusán küldött volt) és a termelőmunkában vett részt. 1928-ban ismét Mo.-ra küldték illegális pártmunkára, 1929-ben elítélték, 1940-ben szabadult. Szabadulása után a SZU-ba utazott, 1947 – 49-ben a SZU-ban megjelenő magyar lap, az Igaz Szó szerk.-je. 1950-ben tért haza és a Tartós békéért, népi demokráciáért! c. hetilap magyar kiadásának lett főszerk.-je. Beválasztották az MDP Központi Vezetőségébe, 1954. szept.-től 1957. márc.-ig a párt nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetőjeként tevékenykedett. Betegsége egy időre nyugdíjba kényszerítette. Felgyógyulása után, 1960. febr.-ban az MSZMP Párttörténeti Intézet ig.-ja lett. Ezt a tisztséget töltötte be 1961. okt.-ig, amikor súlyos betegsége miatt ismét nyugdíjba ment.
