Pados János
Pados János (Dunaföldvár, 1820. jún. 21. – Nemestördemic, 1892. jún. 22.): r. k. pap, orvos. A teológiát Székesfehérvárott végezte. Mint tábori lelkész részt vett a szabadságharcban. Világos után hatévi várfogságra ítélték. 1853-ban szabadult, Károlyi György fia mellé került nevelőnek Csurgóra. 1861-től 1867-ig orvosnövendék volt, majd Zsámbékon plébános. 1872-ben visszavonult egyházi hivatalától és tanulmányútra indult, hogy megismerkedjék Európa nevezetesebb orvosi intézményeivel. Hazatérte után Nemestördemicen élt haláláig. Lefordította Machiavelli Értekezések Titus Livius római történeteinek X első könyve fölött c. művét (Pest, 1862). – M. A rómaiak nagysága és hanyatlása (Montesquieu után magyarította P. J., Pest, 1856); Úti jegyzetek levelekben (Pest, 1863); Utazási napló (Bp., 1890). – Irod. Agárdi Ferenc: A nagyvilág magyar vándorai (Bp., 1955).
