Palotai Gyula
Palotai Gyula (Bp., 1911. júl. 3. – Bp., 1976. jún. 25.): szobrász. Előbb az Iparművészeti Isk.-ban, majd a Képzőművészeti Főisk.-n Sidló Ferenc és Kisfaludi Strobl Zsigmond növendékeként végezte tanulmányait 1941–1947 között. Tanulmányúton járt Franciao.-ban, Belgiumban, Svájcban, Hollandiában, Norvégiában és Egyiptomban. Nyolc évet töltött külföldön. Mint zeneművész is széles körben ismert volt. 1935-től szerepeltek akadémikus szemléletű művei kiállításokon. 1949-ben Bp.-en gyűjteményes kiállítást rendeztek alkotásaiból. Több művét őrzi az MNG és a M. Munkásmozgalmi Múz. Számos épületplasztikát, portrészobrot (Stromfeld Aurél, Salgótarján, 1951; Kodály Zoltán, Bartók Béla, Bp., 1953–55; Kaán Károly, Püspökladány, 1958; Cházár András, Bp., 1961), köztéri szobrot (Úszónő, Margitsziget, 1957; Fésülködő, Agárd, 1964), domborművet (Pécs, 1958) készített.
