Pályi Sándor
Pályi Sándor (Prága, 1859. márc. 2. – Bp., 1929. okt. 16.): tanár, a szabadoktatás kezdeményezője. 1883-ban a bp.-i egy.-en tanári oklevelet szerzett, 1883 – 86-ban a műegy.-en az ipari növénytani tanszék asszisztense, majd 1892-ig az Élelmiszervizsgáló Intézetben dolgozott. Az élelmiszerek és áruk vizsgálatánál elsők között vezette be a mikroszkópi vizsgálatot. Ezután gimn. tanár lett. Kezdeményezője volt a leánygimn. mozgalomnak, megteremtője és ig -tanára 1897-től 1904-ig a Veres Pálné Leánygimn. – nak. 1904-től 25 éven át a Középiskolai Tanárképző – Intézet gyakorló gimn.-ának tanára. Ő szervezte meg 1893-ban a Szabad Líceumot, mely 37 évi ügyvezetése mellett orsz. népművelési mozgalommá és intézménnyé vált. A népművelés céljaira alapította 1903-ban az Erzsébet Népakadémiát. Része volt az Uránia Tudományt Népszerűsítő Egyesület megalapításában (1897-ben) és működésében, továbbá a Népszerű Főiskolai Tanfolyamok központi bizottságának a munkájában is, amely utóbbiból sarjadt ki 1920-ban a Szabad Egyetem is. Ennek kezdettől haláláig ig.-ja volt. 1907-től a Pécsi Szabadoktatási Kongresszus titkára, 1912-től az Orsz. Szabadoktatási Tanács főtitkára. Részt vett a Magy. Gyorsíró Egyesület megalapításában, s annak alelnöke volt. – F. m. Erzsébet népakadémia a magyar népközművelődés csarnoka (Bp., é. n.).
