Pasquich János
Pasquich János (Bécs, 1753 – Bécs, 1829. nov.): csillagász és matematikus, egyetemi tanár. Tanulmányai befejezése után r. k. lelkészként működött, majd bölcseleti doktorátust szerzett s 1784-ben a fizika tanszék tanársegédje lett. 1786-tól az egy budai csillagvizsgálójának felügyelője. 1788-tól a pesti egy.-en ny. r. tanárként matematikát, az egy. Mérnöki Intézetében 1792-től 1797-ig mechanikát adott elő. Betegsége miatt 1797-ben állásáról lemondott és Bécsbe költözött. Bécsben és Gothában a csillagvizsgálókban dolgozott. 1802-ben ismét visszatért Pestre, 1803-ban a budai csillagvizsgáló másodcsillagászának nevezték ki. 1807-től a csillagda vezetője s a pesti egy. csillagászati tanszékének r. tanára. József nádor megbízta egy új obszervatórium megszervezésével, mely saját és Reichenbach német optikus tervei szerint épült fel a Gellérthegyen (1815), 1824-ig ennek ig.-ja volt Miután több igaztalan támadás érte, visszavonult és haláláig Bécsben élt. Számos matematikai, fizikai és csillagászati könyve jelent meg, különösen sokat foglalkozott a szférikus csillagászattal. Fizikai tanulmányai Bernoulli Magasinjában, csillagászati munkái főleg Zach Correspondenzében jelentek meg. A tudományos kutatások fejlesztésére jelentős összegű alapítványt tett. – F. m: Epitome elementorum astronomiae sphaerico-calculatoriae (Viennae, 1811). – Irod. Kelényi B. Ottó: A magyar csillagászat története (Bp., 1932); A budai csillagvizsgáló története (Bp., 1935): Koffer Károly – Vekerdi László: Fejezetek a matematika történetéből (Bp., 1955); ifj. Bartha Lajos: A magyar csillagászat története (III., Csillagászati Évk. 1960).
