Pávai Vajna Ferenc(Csongva, 1886. márc. 6. – Szekszárd, 1964. jan. 12.): geológus, a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa (1957). Egy.-i tanulmányai befejeztével 1910-ben a geológia doktora, 1911-ben a selmecbányai ak.-n Böckh Hugó mellett tanársegéd az ásvány-földtan-teleptani tanszéken. 1912-1914-ben az erdélyi, 1915 – 1918 között a horváto.-i, majd 1918-tól a dunántúli szénhidrogén-kutatásokban volt jelentős szerepe. 1920 végén a pénzügymin. bányászati főosztályára került mint a kutatások geológus szakértője és vezetője. 1930-ban a Földtani Intézet főgeológusa 1944-ig, nyugdíjazásáig. 1950-ben reaktiválták s újból a Földtani Intézetnél működött 1956-ig. Munkássága elsősorban a tektonika, a kőolajföldtan és a vízföldtan területére terjedt ki; a hazai kőolaj- és földgázkutatás egyik úttörője volt. Nevéhez fűződik több jelentős gyógy- és hévvíz feltátása is (Szeged, Hajdúszoboszló, Karcag, Debrecen, Szolnok). Élete végén főként a hévvizekből nyerhető geotermikus energia hasznosításának kérdései foglalkoztatták. Javaslatára létesültek az alföldi hévvízkutak mellett az első hévvizekkel fűtött kertészetek. Tanulmányai főként a Földtasli Közlönyben és a Bányászati és Kohászati Lapokban jelentek meg. 1942-ben elsőként nyerte el a Hidrológiai Társ. Schafarzik- emlékérmét. – F. m. Az Erdélyi Medence ÉNy-i peremének tektonikai viszonyai (Földtani Közl. 1913); A Dunántúl földgáz és petróleum kincseiről (Bány. és Koh. L. 1919); A földkéreg legfiatalabb tektonikus mozgásairól (Földtani Közt. 1925); Magyarország hévizei (Hidrológiai Közl. 1927 – 28); Hőenergiabányászat és lehetőségei (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1932); A Dunántúl hegyszerkezete (Beszámoló a Földtani Int. Vitaülésének munkálatairól, 1943. 5. füz.); Az alföldi Duna-mellék rétegtana és hegységszerkezete (Földtani Int. 1951. évi jelentések). – Irod. Csiky Gábor: Dr. P. V. F. emlékezete (bibliográfiával, Földtani Közl.; 1956); Széky Ferenc: Megemlékezés P. V. F.-ről (Karszt és Barlang, 1966. 1. sz.).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.