Péch Antal(Nagyváradolaszi, 1822. jún. 14. – Selmecbánya, 1895. szept. 18.): bányamérnök, szakíró, az MTA l. tagja (1879). ~ József bátyja. A selmecbányai bányászati ak.-n tanult, 1842-ben kincstári szolgálatba lépett a selmeci zúzóműveknél. 1846-ban Cseho.-ba rendelték, hol zúzóműveket épített. 1848-ban m. pénzügymin. fogalmazó. A szabadságharc idején ő vitette a körmöcbányai pénzverő gépeit Debrecenbe, onnan Nagybányára. 1850-től Cseho.-ban, majd a porosz Rajna-vidéken bányaig. 1863-ban visszatért Mo.-ra, 1867-ben állami szolgálatba lépett és mint pénzügymin. titkár, majd osztálytanácsos a kincstári vas- és bányaművek fejlesztésén munkálkodott. Nevéhez fűződik a diósgyőri vasgyár építése, a zsilvölgyi kincstári szénbányászat kezdeményezése és a vajdahunyadi vasgyár terveinek első kidolgozása. 1873-tól nyugalomba vonulásáig (1889) a selmeci bányakerület ig.-ja: A 19. sz. második felének legjelentősebb m. bányamérnöke. 1889 – 1892 közt a selmecbányai választókerület ogy.-i képviselője. Tudományos munkásságában úttörőként foglalkozott a – lényegében ma geomechanikának nevezett – földkéregmozgásokkal. Jelentős érdemei vannak a m. bányászati szaknyelv megteremtésében, a bányatérképezés terén és a bányászattörténet művelésében. Értékes technikai dolgozatai főként a Bányászati és Kohászati Lapokban jelentek meg, melynek alapítója és 1868-tól 1870-ig szerk.-je volt. Tiszteletére az Orsz. Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 1963-ban évenként kiosztásra kerülő Péch Antal-emlékérem kitüntetést alapított. – R m. Az ércek előkészítésének elvei és gyakorlati szabályai (Pest, 1869); Magyar és német bányászati szakszótár (I – II., Selmecbánya, 1879 – 1891); Alsó-Magyarország bányaművelésének története (I – II., Bp., 1884 – 87. III., Bp., 1967); A selmeci bányavállalatok története (Bp., 1884). – Irod. Soltz Vilmos: Emlékbeszéd P. A. felett (Bány. és Koh. L. 1896); Kerpely Antal: P. A. (Akad. Ért. 1897); P. Boda Miklós: P. A. (Élet és Tud. 1960. 23. sz.)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.