Péczely Antal
Péczely Antal (Szilvásvárad, 1894. nov. 15. – Bp., 1971. szept. 9.): bányamérnök. Tanulmányait Selmecbányán 1912-ben a Bányászati és Erdészeti Főisk.-n kezdte meg, de ezt a háború miatt félbeszakította. 1915-ben orosz fogságba került. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a Népgazdasági Tanács mérnöke, 1921 nyarán bányászati kutató expedíciót vezetett É-Szibériába, a Kurejka-folyó menti grafit- és antracittelepek kutatására. A sikeres expedícióról visszatérve Gljagyeny szénbányájának vezetője lett. 1923-ban a szovjet geológiai bizottság újabb szibériai expedíció bányászati kutató munkálatainak vezetésével bízta meg. 1924-ben hazatért, 1926-ban letette a bányamérnöki államvizsgát. 1927-től 1936-ig a rudabányai vasércbányászatban dolgozott, 1936-tól az Ózd vidéki szénbányáknál főmérnök, 1945 után vállalatvezető-h., 1951-ben a Bánya- és Energiaügyi Min.-ban műszaki fejlesztési csoportvezető. Útmutatásai alapján a Műszaki Könyvkiadó több szovjet bányászati szakkönyv magyar fordítását adta ki. 1951-től haláláig tagja volt a Bányászati és Kohászati Lapok szerkesztő bizottságának. Műszaki cikkei mellett számos közleményben foglalkozott bányászati-műszaki nyelvünk kérdéseivel, a szaknyelv művelője volt. – F. m. A tunguzkai (Szibéria) szénmedence kurejkai graphittelepe (Bány. és Koh. L., 1930); Fontosabb bányaműszaki kifejezések gyűjteménye (Bp., 1955); Bányászati nyelvművelés (cikksorozat, Bány. és Koh. L., 1961–1967). – Irod. P. L. (Bány. és Koh. L., 1971).
