Pekry Lőrinc, gróf
Pekry Lőrinc, gróf (? – Homonna, 1709. márc. 6.): kuruc tábornagy. Erdélyi főrangú család sarja. Katonai pályáját Apafi fejedelem seregében kezdte 1667-ben. Thökölyvel való rokonsága és kapcsolatai miatt hűtlenségi pert indítottak ellene. 1686-ban az ogy. jószágvesztésre ítélte, s 3 havi fogságot szenvedett. 1689-ben Mo.-ra jött, katolizált és I. Lipót hűségére állt. Részt vett a török elleni háborúban; 1690-ben kapornaki főkapitány, kir. tanácsos és báró, 1692-ben gróf, 1693-ban generális lett. 1696-ban a császár visszaadta elkobzott erdélyi birtokait, 1694-ben Szörény vm., majd 1695-ben Alsó-Fehér vm. főispánja, 1699-től Udvarhelyszék főkapitánya s e méltóságában a bécsi udvar szempontjainak kíméletlen érvényesítője. 1703. dec.-ben a kurucok fogságába esett s Rákóczi hűségére állt. Nagy része volt Rákóczi erdélyi fejedelemmé választásában. 1704-ben generális strázsamester, 1705. jún. 8-án altábornagy, 1707-ben tábornagy, szenátor. 1704-ben, majd 1705. okt: től 1707 végéig az erdélyi hadak főparancsnoka. Rabutin támadását nem tudta kivédeni, sőt a kuruc vezetés egységét bomlasztó állandó intrikáival, kapkodó hadműveleteivel még meg is könnyítette a császáriak dolgát. Erdély elvesztése után Rákóczi fölmentette, sőt vizsgálatot indíttatott ellene. Többé vezető beosztást nem kapott. Leveleiből (1704 – 05) Lampért Géza közölt (Történelmi tár, 1899). Felesége Petrőczi Kata Szidónia. – Irod. Rácz Imre: Gr. P. L. (Debrecen, 1929.)
