Perényi Zsigmond, báró
Perényi Zsigmond, báró (Ardó, 1783 – Pest, 1849. okt. 24.): nagybirtokos, a szabadságharc vértanúja, az MTA ig.-tagja (1835). 1805-ben Bereg vm. főjegyzőjeként kezdte pályafutását, majd alispán, 1830-ban kir. tanácsos, 1833-ban Ugocsa vm. főispánja lett. 1807-től részt vett az ogy.-eken. 1825 után a főrendi ellenzék egyik vezéralakja. A szabadságharc idején, 1848 máj.-jún.-ában a m. kormány képviselője az erdélyi ogy.-en. 1848. júl. 14-től az ogy. felsőházának másodelnöke, majd elnöke. 1848. okt. 3-tól az Orsz. Honvédelmi Bizottmány tagja. A függetlenségi nyilatkozat elfogadása után a hétszemélyes tábla elnöke lett (1849. máj. 29.). A szabadságharc bukása után az osztrák hatóságok elfogták, kötél általi halálra ítélték és kivégezték. – Irod. P. Zs. (MTA Almanach, 1863); Spira György: A magyar forradalom 1848 – 49-ben (Bp., 1959).
