Pesti Gábor, Pesti Mizsér, Mizsér
Pesti Gábor, Pesti Mizsér, Mizsér (Pest, ? – ? , 1542 – 50 között): író, a magyar nyelvű irodalom művelésének első, Erazmus programjából merítő öntudatos hirdetője. Patrícius családból született. A humanizmussal Budán ismerkedett meg; lemásolta Janus Pannonius verseit. Papnak készült. 1527 – 38 között a bécsi „egy.-en teológiát hallgatott. . Hazatérte után Izabella kir.-né szolgálatába lépett, Buda elvesztése után valószínűleg Erdélybe követte János kir. özvegyét. Bécsben Singreniusnál adta ki 1536-ban a négy evangélium fordítását, valamint Aesopus meséit; ugyanitt jelent meg 1538-ban hatnyelvű szótára (Nomenclatura sex linguarum, Latinae, Italicae, Gallicae, Bohemicae, Hungaricae et Germanicae). – F. m. Novum Testamentum (hasonmás kiadása Szilády Áron gondozásában, Bp., 1895); Esopus fabulái (legújabb hasonmás kiadás, Bp., 1950). – Irod. Illésy János: Adatok P. G. életéhez (Irod. tört. Közl., 1895); Horváth János: A reformáció jegyében (Bp., 1953): Waldapfel József: Irodalmi tanulmányok (Bp., 1957); Nemeskürty István: A magyar széppróza születése (Bp., 1963).
