Petényi Géza
Petényi Géza (Bp., 1889. okt. 28. – Bp., 1965. szept. 4.): gyermekgyógyász, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1949. r. 1960). Kossuth-díjas (1950). Egy.-i tanulmányait Bp.-en végezte, ahol oklevelét 1916-ban kapta. Medikus korában részt vett a Galileikör működésében. 1918-tól a Fehérkereszt Gyermekkórházban alorvos, majd osztályos főorvos, ig. főorvos. 1922-ben a pécsi egy. magántanárrá képesítette. 1946-tól a budapesti II. sz. Gyermekklinika tanszékvezető tanára. Kutatásai és közleményei főleg az angolkórra és a gyermekkori fertőző betegségekre vonatkoznak. Nemzetközileg elismertek a tuberkulózis antibiotikumos kezelésére vonatkozó kutatásai. Számos cikke jelent meg a szakfolyóiratokban. 1964-ben Semmelweis-érmet kapott. – F. m. A poliomyelitisről (Bp., 1934); Gyermekgyógyászat (Művelt Nép, 1955). – Irod: Kerpel-Fronius Ödön: P. G. (Magy. Tudomány, 1965. 12. sz.)
