Péter János
Péter János (Magyaregregy, 1905. ápr. 5. – Bp., 1976. máj. 25.): orvos, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1953). Oklevelet a debreceni egy.-en szerzett (1930); 1930-tól az orvosvegytani, majd a közegészségtani és gyógyszertani intézetben externista, ill. tanársegéd. Ekkor főleg orvosmeteorológiával foglalkozott, s itt kezdte meg a napsugárzás intenzitásának mérésére vonatkozó vizsgálatait. Tisztiorvosi tanfolyamot végzett. 1933-tól a Közegészségügyi Intézet bakteriológiai osztályán dolgozott. 1934–36-ban az Általános Kórtani és Bakteriológiai Intézet tanársegédje volt. 1935-ben megszervezte a Magyar Államvasutak Egészségügyi Kutató Laboratóriumát, amelynek 1963-ig vezető főorvosa; egyidejűleg 1941–44-ben a Kórtani, majd Közegészségtani Intézet tanársegédje. 1943-ban magántanárrá habilitálták. 1963-tól egy.-i tanár, 1975-ig, nyugdíjazásáig a Pécsi Orvostudományi Egy. Közegészségtani Int.-ének volt igazgatója. Több tudományos társaság és szakbizottság tagjaként tevékenykedett. Kutatásai a higiénia és a járványtan csaknem egész területét átfogták. Foglalkozott település-egészségügyi kérdésekkel: vízellátással, vízminősítéssel; munkaegészségüggyel, a munkahelyi környezet hatásaival. Különösen kiemelkedőek bioklimatológiai kutatásai. Több mint száz közleménye jelent meg, számos könyvfejezetet írt. – Irod. Bíró György: P. J. (Orv. Hetil., 1976); Predmerszky T.: P. J. (Időjárás, 1976); Molnár Miklós: P. J. (Vasútegészségügy, 1976. 3–4. sz.); P. J. (Testnevelés-és Sportegészségügyi Szle, 1977. 18. sz.); Molnár Miklós: P. J. (Hidrol. Közl., 1977).
