Pethe Ferenc, Kisszántói Pethe
Pethe Ferenc, Kisszántói Pethe (Szentmihály, 1763. márc. 30. – Szilágysomlyó, 1832. febr. 22.): mezőgazda, szak- és újságíró. A debreceni főisk. elvégzése után rektor, majd 1788-tól 8 éven át Utrechtben tanult, beutazta egész Ny-Európát, hol a nyomdászságot is kitanulta. 1796-tól Bécsben az első m. nyelvű gazdasági lap, a Vizsgálódó Magyar Gazda szerk.-je, kiadója. Lapjával csődbe jutott. 1797-től 1801-ig a keszthelyi Georgikon egyik szervezője, tanára, majd vezetője (matézist, építészetet, rajzot, gazdasági tárgyakat adott elő, a tangazdaságot is irányította). 1801 – 1814 között Esterházy szolgálatában állt, földet bérelt, szakírói tevékenységet folytatott. 1814-től Bécsben, 1816-tól 1818-ig Pesten jelentette meg lapját, a Nemzeti Gazdát. Újból földet bérelt, üzleti vállalkozásokból élt, 1827-ben Kolozsvárott megindította az első erdélyi politikai lapot, a Hazai Híradót, utóbb Erdélyi Híradót. A tudományos élet fellendítéséért harcolt, társadalmi, gazdasági reformokat sürgetett. Úttörő szerepe volt a szélmalmok mo.-i elterjesztésében, a takarmány- és ipari növények termesztésének propagálásában. A belterjes gazdálkodás sürgetése közben kimutatta a jobbágyi termelés tarthatatlanságát. Természethistóriájáért elsőnek részesült Marczibányi-díjban. Több mint 200 új szó megteremtése és elterjesztése is fűződik nevéhez. Tudományos és szociális kezdeményezéseivel megelőzte korát, viszont hiányoztak a megvalósítás reális feltételei, ezért gazdag, polihisztor életműve csak torzó maradt. Lefordította az Európai mértéktár… (I – II., Kolozsvár, 1829 – 1830) c. művet. – F. m. Pallérozott mezei gazdaság… (I – III., Sopron-Pozsony-Bécs, 1805 – 1814); A földmívelési kimia gyökere (Davy H. után, Bécs, 1815); Természethistória… (Bécs, 1815); Időpróféta… (Pest, 1816, 1817); Budai szőllőm ültetése módja (Kolozsvár, 1827). – Irod. Süle Sándor: Kisszántói P. F. 1763 – 1832. (Bp., 1964.)
