Petzval József
Petzval József (Szepesbéla, 1807. jan. 6. – Bécs, 1891. szept. 17.): mérnök-matematikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja (1873). ~ Ottó bátyja. Mérnöki oklevelét a pesti egy. Mérnöki Intézetében nyerte 1828-ban. 1828 – 35 között Pest város mérnöke volt. Közben megszerezte matematikából a bölcsészdoktori oklevelet is. 1832-től a pesti egy.-en matematikát és mechanikát adott elő. 1835-ben az egy. tanárává nevezték ki. 1836-ban a bécsi egy, hívta meg itt 1837-től 1877- ig matematikát adott elő. Tudományos munkássága a matematikán kívül a mechanika, ballisztika, a fénytan és hangtan széles területeire is kiterjedt. Nevét elsősorban az 1840 ben szerkesztett, nagy fényerejű akromatikus kettős fényképészeti objektívjei tették ismertté, amelyekkel az addig szükséges hosszú megvilágítási idő a másodperc töredékére csökkent. Lencséit 1841-től a Voigtländer cég építette e réven híressé vált gépeibe. Egy ~ hagyatékában talált feljegyzés alapján a korszerű anasztigmát lencserendszer feltalálójának is őt kell tartanunk. 1860 körül saját szerkesztésű gépével fotogrammetrikai méréseket végzett. A fényképezés terén kifejtett úttörő munkásságának emlékét őrzi az osztrák közoktatásügyi min. által alapított Petzval-érem, mellyel 1928 óta a tudományos fényképezés terén kimagasló eredményeket jutalmazzák. Optikai kutatásainak eredménye még 1847-ből származó fényszórója,továbbá az a tudományosan igazolt megállapítása, hogy az izzó szilárd testek több fényt bocsátanak ki, mint a lánggal égő gázok. Ezt az elvet használta fel Auer a róla elnevezett gázizzónál. Tiszteletére az Optikai és Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület 1962-ben évenként kiosztásra kerülő Petzval József-emlékérem kitüntetést alapította. – F. m. Bericht über die Ergebnisse einiger dioptrischen Untersuchungen (Pest, 1843); Integration der linearen Differentialgleichungen… (I – II., Wien, 1853 – 59); Bericht über optische und dioptrische Untersuchungen (Sitzungsberichte, Wien, 1857). – Irod. Erményi Lajos: P. J. élete és érdemei (Bp., 1906); Seress János: P. J. (Bp., 1954): Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (bibliográfiával, Bp., 1958).
