Poór Imre
Poór Imre (Dunaföldvár, 1823. okt. 13. – Bp., 1897. aug. 20.): orvos, bőrgyógyász, az MTA l. tagja (1864). ~ Ferenc orvos apja. Mint kegyesrendi szerzetes gimn. tanár volt. A szerzetesrendet otthagyva, 1848-ban beállt honvédnek. A szabadságharc után a pesti egy.-en végzett orvosi tanulmányokat 1855-ben szerzett orvosi oklevelet. 1857-től tanársegéd a pesti belklinikán. 1859-ben a bőr- és nemi betegségek kórtanának magántanára. Ugyanekkor megszervezte a Rókus Kórház bőrgyógyászati osztályát, amelynek 1861-ben főorvosa lett. 1871-től egy.-i c. rk. tanár. 1857 – 59-ben az Orvosi Hetilap társszerk.-je, 1861-ben megalapította a Gyógyászat c. hetilapot. Mint annak szerk.-je (1861 – 74) és az Orvoskar ún. konzervatív szárnyának egyik vezetője élesen szemben állott a Balassa János, Markusovszky Lajos, Kordnyi Frigyes által vezetett orvoskari haladó szárnnyal, ami a Gyógyászat és az Orvosi Hetilap hasábjain gyakori vitákban is megnyilvánult. Felismerte a lupus vulgaris és scrophulosis összefüggését. Nékám Sándorral elkészítette az orvosi műszavak zsebszótárát. – F. m. A keletindiai hányszékelés (Pest, 1860); A görvégek (Pest, 1860); Az iblany hatása a bujakórban (Gyógyászat, 1872).
