Rákóczi Zsigmond, báró
Rákóczi Zsigmond, báró (Felsővadász, 1544 – Felsővadász, 1608. dec. 5.): erdélyi fejedelem (1607 – 1608), a ~ család vagyonnak és emelkedésének megalapozója. Petényi Péter udvarában nevelkedett Sárospatakon, s az ő oldalán kezdte katonai pályafutását is a török elleni harcokban. Perényi halála után, 1567-ben Eger várában az „ifjú vitézek kapitánya”. 1572-ben szendrei kapitány. 1575-ben Békés Gáspár sikertelen vállalkozásában, amellyel az erdélyi trónt akarta megszerezni, az I. Miksa által küldött mo.-i csapatok parancsnoka. 1587-ben Eger vára kapitánya. 1588. okt. 8-án Szikszónál nagy győzelmet aratott a törökökön; 1593 részt vett Fülek vára visszafoglalásában és a győzelmes szécsényi ütközetben. Katonai érdemeiért 1588-ban bárói rangot kapott. 1590 körül feleségül vette Mágóchy András özvegyét, Bekényi Juditot, s az ő révén hatalmas uradalmak, többek közt Munkács birtokába jutott. 1603-ban a bécsi udvar, hogy birtokait megszerezze, hamis vádak alapján hűtlenségi pert akart ellene indítani. 1604. okt.-ben csatlakozott Bocskai Istvánhoz. 1605. szept.-ben Bocskai megbízásából Erdély teljhatalmú kormányzója és generálisa. 1607. febr. 8-án Bocskai halála után a gyulafehérvári ogy. Homonnai Bálint ellenében Erdély fejedelmévé választotta. Rövid uralkodása Homonnai és Báthori Gábor trónkövetelő törekvéseinek elhárításában és a hajdúfelkelések elleni küzdelmekben telt el. Beteges, öreg ember volt már, s amikor Báthori a hajdúkat maga mellé állította, birtokbeli kárpótlás ellenében 1608. márc. 5-én lemondott a trónról. – Irod. Szilágyi Sándor: A R.-ak kora Erdélyben (Pest, 1868).
