Ránki György
Ránki György (Bp., 1930. aug. 4. – Bp., 1988. febr. 19.): történész, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1976, r. 1982), Kossuth-díjas (1961). Középiskolás korában a németek koncentrációs táborba hurcolták. 1949-ben érettségizett. 1949-51-ben a bp.-i közgazdaságtudományi egy.-en, 1951-53-ban az Eötvös Loránd Tudományegy.-en (ELTE) folytatta tanulmányait. 1953-tól az MTA Történettudományi Int. tudományos segédmunkatársa, 1957-től tudományos munkatársa, 1960-tól tudományos titkára és a legújabbkori m. osztályvezetője, 1962-től ig. h., 1986-tól ig. volt. 1964-ben nevezték ki egy.-i tanárrá a debreceni Kossuth Lajos Tudományegy.-re. 1981-től int.-i munkájának fenntartásával a bloomingtoni (USA) egy. m. tanszékének vezetőjelett. Tudományos érdeklődése először a 20. századi m. gazdaságtörténet, azon belül is elsősorban az ipartörténet felé fordult. Ebből nőtt ki szélesebb gazdaságtörténeti érdeklődése a 19-20. századi K-Európa, általában az európai periféria, és végül egész Európa gazdaságtörténete iránt. Másik kutatási területe Mo. 20. századi politikai története, nemzetközi helyzete volt, kibővítve az európai kisállamok és a nagyhatalmak viszonyának kutatásával. Harmadik, az előbbiekhez szorosan kapcsolódó szakterülete a II. világháború története volt. Az MTA Filozófia és Történettudományok Osztályának 1985-ben osztályelnökh.-e, 1987-ben osztályelnöke lett. 1967-től haláláig tagja volt a Nemzetközi Történettudományi Bizottságnak, 1985-től első alelnöke. A mainzi Institut für Europäische Geschichte tudományos tanácsának tagja. Felelős szerk.-je, majd főszerk.-je a Magyar Tudománynak és tagja a Danubian Historical Studies szerkesztőbizottságának. – F. m. Magyarország gyáripara az imperializmus első világháború előtti időszakában 1900-1914 (Berend T. Ivánnal, Bp., 1955); Magyarország gyáripara a második világháború előtt és a háború időszakában 1933-1944 (Bp., 1958); A monopolkapitalizmus kialakulása és uralma Magyarországon 1900--1944 (Bp., 1958); Magyarország gazdasága az első 3 éves terv időszakában 1947-1949 (Bp., 1963); Emlékiratok és valóság Magyarország második világháborús szerepéről. Horthysta politika a második világháborúban (Bp., 1964); A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933-1944 (szerk., Bp., 1968); Molnár Erik (Bp., 1971); A magyar gazdaság száz éve (Bp., 1972); A második világháború története (Bp., 1973); Gazdaság és társadalom. Tanulmányok hazánk és Kelet-Európa XIX-XX. századi történetéből (Bp., 1974); Magyarország története 8. k. (főszerk., Bp., 1976); Közép-Kelet Európa gazdasági fejlődése a 19-20. században (2., átdolg. kiad., Bp., 1976); Storia economica dell'Ungheria 1848 ad oggi (Róma, 1976); East Central Europe in the 19th and 20th centuries (Bp., 1977); Közgazdaság és történelem – a gazdaságtörténet válaszútjai (Bp., 1977); 1944. március 19. Magyarország német megszállása (2., átdolg. kiad., Bp., 1978); Gazdasági elmaradottság, kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában. Az európai periféria az ipari forradalom korában (szerk., Bp., 1979); Underdevelopment and Economic Growth. Studies in Hungarian Social and Economic History (Bp., 1979); Handbuch der Europäischen Wirtschafts- und Sozialgeschichte. 5. Bd. Ost- und Südosteuropa 1850-1914 (Stuttgart, 1980); A nagyhatalmak harca a délkelet-európai gazdasági hegemóniáért 1919-1939 (Bp., 1981); The European Periphery and Industrialization 1780-1914 (Bp., 1982); Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939-1944 Hitler Adolf tárgyalásai kelet-európai államférfiakkal (szerk., Bp., 1983); Economy and Foreign Policy. The Struggle of the Great Powers for Hegemony in the Danube Valley 1919-1939 (Boulder-New York, 1983); Mozgásterek, kényszerpályák. Válogatott tanulmányok (Bp., 1983); Hungarian History – World History (szerk., Bp., 1984); Unternehmen Margarethe. Die deutsche Besetzung Ungarns (Bp., 1984); Állam és társadalom a két világháború közötti Közép-Kelet-Európában (Bp., 1988). – Irod. A történelem védelmében. Beszélgetés R. Gy.-gyel és Kosáry Domokossal (riporter Kovács Géza, Mozgó Világ, 1984. 8. sz.); Magyar tanszék Bloomingtonban (interjú, riporter Szerdahelyi István, Kritika, 1986. 10. sz.); Nagy Zsuzsa, L.: R. Gy., a főszerkesztő (Történelmi Szle, 1987-1988. 3. sz.); Pach Zsigmond Pál: R. Gy. (Népszabadság, 1988. febr. 22.); Kosáry Domokos: R. Gy. (Magy. Nemzet, 1988, febr. 22.); Niederhauser Emil: R. Gy. (Magy. Tudomány, 1988. 5. sz.); Simor Dénes: Emlékezés R. Gy.-re (Kritika, 1988. 8. sz.) Szakály Ferenc: A R.-misszió (Élet és Irod., 1988. 9. sz.); Hanák Péter: R. Gy.-ről (Magy. Tudomány, 1989. 5. sz.); Bíró Ferencné: Töredékek R. Gy.-ről (História, 1990. 1. sz.); Erényi Tibor: R. Gy. és a társadalmi progresszió (História, 1990. 1. sz.); Glatz Ferenc: R. Gy. (História, 1990. 1. sz.).
