Rátkai Márton
Rátkai Márton (Bp., 1881. nov. 18. – Bp., 1951. szept. 18.): színész, Kossuth-díjas (1949), érdemes művész (1950), kiváló művész (1951). A Színművészeti Ak. elvégzése után előbb a Magyar Színházhoz (1903), majd a miskolci társulathoz (1904) szerződött. 1905-ben került a Király Színházhoz. A színház fénykorának nagy sikerű táncoskomikusa volt. A Magyar Színházban drámai szerepeket is játszott szép sikerrel (Metternich, Rostand: Sasfiók; Róth bácsi, Földes: Hivatalnok urak; Sírásó, Shakespeare: Hamlet), művészetének igazi területe azonban az operett maradt. 1921-ben az USA-ban vendégszerepelt, 1922-től főként a Király, ill. a Fővárosi Operettszínház tagja volt. 1924-ben a Színész-szövetség alelnökévé választotta, 1929-ben Bécsben a Theater an der Wien színpadán német nyelven játszotta el hatalmas sikerrel Danilót (Lehár: Víg özvegy). A 30-as években alkalmanként más-más színpadokon lépett fel. Egyre sűrűbben vállalt jellemszerepeket. 1945 után is több színházban játszott, majd 1947-től haláláig a Nemzeti Színház tagja. A Színművészeti Főisk. tanára volt. Sokat foglalkoztatott színésze a m. filmnek. – F. sz. Sarterius (Shaw: Szerelmi házasság); Harpagon (Molière: A fösvény); polgármester (Gogol: Revizor); Fritz (Jacobi: Leányvásár); Bonifbt (Kálmán: Csárdáskirálynő); Szu-Csung (Lehár: A sárga kabát); Kelemen (Eisemann: Zsákba macska). – I. f. Szent Péter esernyője (1917), Harisson és Barisson (1917), A csodadoktor (1926), Piri mindent tud (1932), Iza néni (1933). Lila akác (1934) Búzavirág (1934). Az ember néha téved (1937). Kölcsönkért kastély (1937), Gül baba (1940). Beszterce ostroma (1948). – Irod. Kárpáthy Gyula: R. M. (Nagy magyar színészek. Szerk. Gyárfás Miklós Hont Ferenc, Bp., 1957); Nagy Adorján: Színpad és beszéd: R. M. (Bp., 1964).
