Ratkovszky Ferenc
Ratkovszky Ferenc (Sopron, 1900. máj. 18. – Bp., 1965. márc. 15.): gépészmérnök, az MTA tagja (l. 1951, r. 1954). Kossuth- díjas (1952). Tanulmányait a bp.-i műegy.-en végezte 1922-ben. A Ganz-féle Villamossági Gyár szolgálatába lépett, 1924-ben főmérnök, 1929-ben h. ig., 1934-ben ig. 1936-ban a bp.-i műegy. magántanárává képesítette. 1941-től 1960-ig Bp. Főváros Elektromos Műveinek vezérig.-ja. Nyugalomba vonulása után (1960) szakértői tevékenységet fejtett ki; az Orsz. Műszaki Fejlesztési Bizottság állandó tanácsadója volt. Legjelentősebb találmányai feszültségszabályozókra, transzformátorokra, nagy teljesítményű turbógenerátorokra és az 50 periódusú villamos mozdonyokra vonatkoznak. A relé nélküli automatikus feszültségszabályozó találmányáért 1939-ben elnyerte az MTA Berzeviczy-díját. A Kandó-mozdony továbbfejlesztéseként megalkotta a BoCo típusú fázis- és periódusváltós nagyvasúti villamos mozdonyt, melyből szabadalma alapján külföldön is számos példány készült. Irányításával épült a Mátravidéki Hőerőmű, a fővárosi 120 kV-os energiarendszer és több más fontos létesítmény. – Irod. R. F. (Elektrotechnika, 1965. 5 sz.); Kovács L. Ödön: Megemlékezés R. F.-ről (Villamosság, 1965. 5. sz.); Szendy Károly: R. F. (Magy. Tud. 1965. 7 – 8. sz., MTA Műszaki Oszt. Közl. 1965. 1 – 4. sz.); Szendy Károly: F. R. (Acta Technica Hung. 51. 1965. 3 – 4. sz.)
