Rényi Tamás
Rényi Tamás (Bp., 1929. máj. 29. – Bp., 1980. júl. 28.): filmrendező, Balázs Béla-díjas (1966), érdemes művész (1976). Érettségi után 1947-50-ben szövőgyári lakatos, majd a Goldberger gyár tanműhelyének vezetője. 1950-től 54-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Gertler Viktor növendéke volt. 1952-55-ben a Honvéd Filmnél rendező, katonatiszt. 1955-ben került a Magyar Filmgyártó Vállalathoz. Kezdetben asszisztens volt Fábri Zoltán, Palásthy György mellett. Pályáját egyéni hangú és látásmódú rövidfilmekkel kezdte. Első nagyjátékfilmje, az 1962-ben forgatott Legenda a vonaton már valamennyi rendezői erényét megmutatta. A filmet a moszkvai Filmfesztiválon ezüst díjjal tüntették ki (1963). Balladai erejű háborúellenes filmje, A völgy, Hernádi Gyula forgatókönyve alapján 1967-ben készült, és 1968-ban Angliában elnyerte az év legjobb külföldi filmje címet. Rendszeresen dolgozott a Magyar Televízió számára is, többnyire szórakoztató filmeket készített. – I. f. Mint a szemünk fényére (1953, rövid, rendező, író); Paprikajancsi (1958, rövid játék); Az óriás (1960, rövidjáték); A nagy fény (1964, tv); Tilos a szerelem (1965); Sikátor (1966); VII. Olivér (1969, tv); A vasrács (1971, magyar-francia, tv, rendező, Jókai nyomán forgatókönyvíró); Élve vagy halva (1979). – Irod. Bán Róbert: Rényi Tamás 1929-1980 (Filmvilág, 1980. 9. sz.).
