Rév Erika, Szapor Józsefné
Rév Erika, Szapor Józsefné (Bp., 1919. máj. 17. – Bp., 1987. dec. 13): bíró, családjogász, jogtörténész, az állam- és jogtudományok kandidátusa (1966). 1937-ben érettségizett, majd cukrászatot tanult. 1945. júl.-tól az MKP központjában dolgozott, oktatási és kulturális feladatkörben tudományos referens, az első Kossuth-díj Bizottság titkára. Munka mellett 1949-ben doktorált a bp.-i tudományegy. jogi karán. 1949-51 között a Külügymin. titkárságát vezette. 1951-től bírósági fogalmazó, 1953-tól bíró, 1958-tól nyugdíjba vonulásáig (1980) a Bp.-i II-XI-XII. Kerületi Bíróság elnöke. Családjogi (válóperes) ügyeket tárgyalt. A kandidátusi diszszertációjában feltárt anyagból pályadíjas könyvet írt „A népbiztosok pere” ( 1969) címmel. Levéltári anyagok alapján feldolgozta a m. családjog fejlődését és a válások tört.-i változásait 1895-től napjainkig. Tanulmányait, jogi tanácsadó, ismeretterjesztő kézikönyveit közérthető stílus jellemzi. Az elnökség tagjaként részt vett a Demokratikus Jogásznők Nemzetközi Szövetségének munkájában.– F. m. A védelem szerepe a népbiztos-perben (Századok, 1967/3.); A népbiztosok pere (Bp., 1969); A család jogi kézikönyve (szerk., s a családjogi rész szerzője, Bp., 1975); Mindennapos családi ügyeink (Bp., 1979); Válóperek krónikája (Bp., 1986).
