Révész Géza
Révész Géza (Sátoraljaújhely, 1902. aug. 31. – Bp., 1977. jan. 22.): mérnök, honvédelmi miniszter, diplomata. 1915-ben Bp.-en ezüstkovács szakmát tanult. Részt vett a Bp.-i Szabadság Munkásképző Egylet szervezésében. Megalakulásától tagja volt a KMP-nek (1918. nov. 24.). A Tanácsköztársaság idején harcolt a Vörös Hadseregben, a Tanácsköztársaság bukása után Ausztriába, majd Csehszlovákiába emigrált. Hazatérése után a KIMSZ-ben végzett szervező munkát. 1922-ben letartóztatták, 10 évi fegyházra ítélték (1923. máj. 12.); fogolycserével került a SZU-ba (1924. márc. 21); elvégezte a műegy.-et (1934) és I. osztályú mérnök-tiszt lett a Vörös Hadseregben. Műszaki parancsnokh. 1943-ban Cseljabinszkban. 1944. szept.-ben a kijevi partizánisk. parancsnoka lett. A szovjet hadsereg soraiban részt vett a Mo.-i harcokban. 1945-től az MKP Központi Vezetősége káderosztályának vezetőh.-e volt, katonai kérdésekkel foglalkozott. 1947–48-ban rk. és meghatalmazott min., varsói követ. 1948-ban altábornagyként főcsoportfőnöki beosztást kapott a Honvédelmi Min.-ban; majd a néphadsereg főfelügyelője. 1955–57-ben az Orsz. Tervhivatal katonai elnökhelyettese. 1957. febr.–máj.-ban a kormány tagja, 1957. máj. 9.-től 1960. máj. 17-ig vezérezredes, honvédelmi min., jelentős szerepet játszott a hadsereg újjászervezésében. 1960–63-ban moszkvai rk. és meghatalmazott nagykövet. 1957-től az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Bács-Kiskun m. ogy.-i képviselője (1958–67), a Magy.–Szovjet Baráti Társaság (MSZBT) alelnöke (1967–77), a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagja (1969–77) volt. – Irod. R. G. (Népszabadság, 1977. jan. 25.); Várkonyi Endre: R. G. (Magyarország, 1974. 41. sz.)
