Rihmer László, Granasztói
Rihmer László, Granasztói (Pécs, 1904. ápr. 1. – Pécs, 1982. dec. 1.): bányamérnök, geológus. Tanulmányait Sopronban a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főisk.-n fejezte be (1927). A Dunagőzhajózási Rt. Pécs környéki üzemeiben a bányamérnökség vezetője lett, majd megszervezte a bányamentő állomások és az üzemorvosi ellátás rendszerét a pécsi és komlói bányákban. Kötelezővé tette a munkavédelmi eszközök használatát és a vízöblítéses fúrást. 1928 tavaszán a pécsi Széchenyi-aknában megtalálta, kiásta és irodalmilag feldolgozta a „pécsi mamutot”, a Duna-medence épségben megmaradt legnagyobb ősgerincesét. E tárgyból geológiai doktorátust szerzett a pécsi Erzsébet Tudományegy.-en. 1935-től az újonnan szervezett Iparügyi Min.-ba helyezték, ahol részt vett ásványi nyersanyagok – így a bükkszéki olaj és a bakonyi bauxit-kutatásában. 1939-től bányahatósági szolgálatba lépett. 1953-ban viszszakerült Komlóra, ahol a fejlődő bányászat biztonsági főmérnökeként dolgozott, jól kamatoztatva a korábbi évek bányamentési tapasztalatait. – F. m. A pécsi (pécsbányatelepi) mammut (Pécs, 1935); A liász-bányász balesetelhárító zsebkönyve (Bp., 1961). – Irod. R. L. (Bány. és Koh. L., 1983).
