Rimay János
Rimay János (Alsósztregova, 1570 körül – Divény, 1631. dec. 9 – 11. között): politikus, költő, a magyar késő reneszánsz legjelentősebb íróegyénisége. Nógrád vm.-i birtokos köznemesi családból származott. Apja Balassi Bálint szolgálatában állt. Kora fiatalságától bensőséges barátság fűzte Balassihoz. Később az ország legtöbb neves személyiségével kapcsolatba került. 1605-ben csatlakozott a Bocskai István vezette felkeléshez; főleg titkári jellegű teendőket végzett a fejedelem mellett. 1608-ban Illésházy István megbízásából részt vett – mint a m. rendek képviselője – a zsitvatoroki béke ratifikálására Konstantinápolyba küldött követségben. Utóbb a Thurzó család szolgálatába lépett. Thurzó Imre megbízásából vett részt az 1619-i pozsonyi ogy.-en, majd urával együtt Bethlen Gábor párthívei közé állt. 1620 őszén ismét követi minőségben járt Konstantinápolyban. 1621-től haláláig alsósztregovai kúriáján élt. Egyaránt írt (Balassi hatására valló) szerelmes, vitézi, istenes és – az újsztoikus filozófia eszméit megszólaltató – bölcselkedő verseket. Virtuóz formaművészetről tanúskodó költészete a manierista stílus jegyében áll. Ki akarta nyomtatni Balassi összes verseit; a tervezett kiadványhoz írt előszava a m. irodalmi tudat kialakulásának fontos dokumentuma. Költeményei Balassi Bálint verseivel közös kötetben az 1630-as évektől számos kiadásban jelentek meg. – M. Alsósztregovai és rimai Rimay János államiratai és levelezése (Bp., 1887); Rimay János Munkái (kiadta: Radvánszky Béla, Bp., 1904); Rimay János Összes művei (Kritikai kiadás, szerk.: Eckhardt Sándor, Bp., 1955). – Irod. Radvánszky Béla: R. J. szerelmes versei (Bp., 1904); Ferenczi Zoltán: R. J. (Magy. Tört. Életr. Bp., 1911); Keserü Bálint: Adalékok R. és a Báthoryak kapcsolatához (Szeged, 1958); Klaniczay Tibor: A magyar késő reneszánsz problémái (Reneszánsz és barokk, Bp., 1961).
