Rónai Mihály

Full text search

Rónai Mihály (Eger, 1879. nov. 18.Bp., 1945. jan. 10.): író, állatorvos, az új magyar elbeszélő próza s később a higiéniai, majd alkattani szempontú kórbonctan, az élelmiszerhigiéniai szervezés és a szocialista tudományos oktatás egyik úttörője. ~ Dénes és Hermin testvére. Pékinasként és szerszámkovácsként dolgozott. Bp.-en szerzett állatorvosi oklevelet, majd doktorátust. 1901-ben lépett a főváros szolgálatába, vezető főállatorvosként szervezte a modern nagyvárosi közélelmezés tudományos szakszolgálatát, 1940-ben állategészségügyi főtanácsosként nyugdíjba vonult. Bp. ostromakor a fasiszták megölték. Az anekdotikus elemmel szakító, sötéten árnyalt realizmusukkal feltűnést keltő novellái 1904 – 08 között jelentek meg a Népszava, a Népszava Olvasótára, a Pesti Hírlap, A Hét, a Szerda és a Nyugat hasábjain. E nagy hatású írói fellépés után, hallását elveszítvén, csak a tudománynak élt. Tankönyve (1910) és tanfolyamai kialakították a hazai húsvizsgálat mai rendszerét, 1905 – 14 között Vágóhídi Szemle címmel szerk. ennek első szaklapját. 1919-ben megalapította a Mo.-i Állatorvosok Szakszervezetét s a Tanácsköztársaság idején szerk. annak Állatorvosi Közlöny c. hivatalos lapját. A szakszervezet küldötteként az Állatorvosi Főisk. 1919. máj. 5-i tanári értekezletén adta elő a főisk. oktatás szocialista átszervezésére vonatkozó követeléseit (többek közt termelőszövetkezetben töltendő gyakorlati félévet), melyeket Hamburger Jenő földművelésügyi népbiztos azonnal magáévá tett s teljes egészükben napjainkban valósultak meg. Legfontosabb kórbonctani kutatásai 1920 – 1945 között az alkattan, a pigmentáció, a belső szekréció kérdéseire, végső soron az öregedés problémájára vonatkoztak s főként a melanosarcomák, festékes daganatok tekintetében mutattak új irányt az állati és emberi patológiában egyaránt. – F. m. Beethoven-kesergő és egyebek (Bp., 1903); Constitutio melanotica (Bp., 1927). – Irod. Gellért Oszkár: R. M. (Magy. Géniusz, 1904); Tóth Béla: Esti levél (Pesti Hírlap, 1905. szept. 3.); Révész Béla: Tizennyolcévesek (Nyugat, 1931); Supka Géza: Ki volt az első magyar szabadverselő? (Literatura, 1932); Gellért Oszkár: Egy író élete a Nyugat szerkesztőségében (Bp., 1962). – Szi. Rónai Mihály András: Hirtelen ébredés (vers, Bp., 1967).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi