Rónay János
Rónay János (Tasnádszarvad, 1824 – Bp., 1897. nov. 29.): 1848 – 49-iki honvéd százados, igazságügyminisztériumi főszámtanácsos. Papnak készült és a bécsi Pazmaneumban tanult, majd pályáját megváltoztatva, Pesten jogot hallgatott. Harcolt a szabadságharcban, s 1849, máj. 21-én, Budavár visszafoglalása idején mint honvéd főhadnagy, az elsők között tört be a Fehérvári kapun keresztül. A sebesült Hentzi tábornokot ő találta meg és ejtette fogságba. Hordágyon a katonai főparancsnokság épületébe vitette, ahol orvosi ellátásáról is gondoskodott, és jelentést tett Görgeynek, aki századossá léptette elő. A szabadságharc bukása után Tisza Kálmán apósának, gróf Degenfeld Imrének birtokán rejtőzött mint gazdatiszt. A kiegyezés után az újonnan megszervezett igazságügymin. számvevőségének első vezetője lett. Katonai naplója és kardbojtja 1925-ben a Hadtörténeti Múz. birtokába került, a II. világháború után azonban ezeknek nyoma veszett. – Irod. Gelich Richárd: Magyarország függetlenségi harcza 1848 – 49-ben (III., Bp., 1884 – 85).
