Rosty Kálmán
Rosty Kálmán (Rozsnyó, 1832. júl, 1. – Kalocsa, 1905. febr. 15.): költő. Részt vett a szabadságharcban. Eperjesen és Pesten (1851 – 52) jogot tanult, Esztergomban teológiát hallgatott. 1853-ban a jezsuita rendbe lépett. 1858-ban Pozsonyban bölcseletet, majd Innsbruckban teológiát tanult (1860–63). 1863-tól Szatmáron, 1864-től Pozsonyban, 1865-től Kalocsán tanár. Jelentős pedagógiai tevékenységet fejtett ki. Vallásos költeményeket, elbeszéléseket, színműveket irt. Költészetére J. Balde 17. sz.-i német nemzetiségű és M. Sarbiewski 17. sz.-i lengyel nemzetiségű újlatin költők hatottak, akiktől fordított is. Megírta a m. szentek legendáit. – F. m. Magyarok Nagyasszonya (költemények, I – II., Bp., 1902). – Irod. Timár Kálmán: R. K. S. J. Élete és műfordításai (Kalocsa, 1932).
