Sallay Zoltán
Sallay Zoltán (Bp., 1914. márc. 16. – Balatonszéplak, 1984. márc. 15.): balettművész, érdemes művész (1963). Az Operaház balettiskolájában Brada Ede növendéke volt. Az operai balettegyüttesnek 1929-től tagja, 1939-től magántáncosa. Előadóművészi pályájának csúcsa a 40-es évekre esik, amikor kivételes jellemábrázoló képessége miatt a repetoár legkülönfélébb szerepeit táncolta el. E korszak vezető koreográfusainak szinte minden új művében főszerepet kapott. Petruskát alakított Jan Cieplinszky 1946-os betanításában, Romeót Harangozó Gyula 1939-es változatában, a Törpét Az infánsnő születésnapja című egyfelvonásosban, a Költőt a Térzenében, Ferkót a Keszkenőben, A fából faragott királyfi címszerepét, s a Bolero egyik férfifőszerepét is eltáncolta. 1967-es visszavonulása előtt még szerepkört váltott, így játszotta Lőrinc barátot a három felvonásos Lavrovszkij-féle Romeo és Juliában és a Márkit V. Vajnonen forradalmi balettjében, a Párizs lángjaiban. A II. világháború alatti lábsérülésének késői következményeként utolsó éveire tragikus betegség vetett árnyékot. – Irod. Harangozó Gyula: S. Z. (Táncművészet, 1954. 1. sz.); Körtvélyes Géza: Balettművészet a két világháború között (A budapesti Operaház 100 éve).
