Sarkadi Imre
Sarkadi Imre (Debrecen, 1921. aug. 13. – Bp., 1961. ápr. 12.): író, újságíró, Kossuth–díjas (1955), József Attila-díjas (1951, 1952, 1954). 1941-ben gyógyszerészsegéd volt Debrecenben, 1943 – 44-ben nyomdász, közben a debreceni egy.-en jogot hallgatott. 1946-ban Bp.-re költözött, újságíró, a Szabad Szó felelős szerk.-je. 1950-ben a Művelt Nép segédszerk.-je volt. 1954 – 55-ben az Irodalmi Újság munkatársa, 1955 – 57-ben a Madách Színház dramaturgja. A m. parasztság szocializmusban átalakuló életének egyik legjelentősebb krónikása. Első írásai a Válaszban, majd a Csillagban jelentek meg. Korai elbeszéléseiben érezhető Móricz Zsigmond példája, amely a vidéki élet, a parasztok és volt cselédek megváltozott életének ábrázolására ösztönözte. De ezekben is megnyilvánult már tehetsége, amely későbbi egyéni ízű, tragikus drámaiságú írásaiban kibontakozott. E művei szocialista irodalmunk jelentős értékei. Élete utolsó korszakában írt műveinek alapélménye a tisztultabb erkölcsért vívott belső önemésztő küzdelme. Útkeresése közben próbál védekezni pesszimizmusa ellen, de mindinkább a kiábrándultság és keserűség válik jellemző vonásává öngyilkossághoz vezető pályafutásának. – F. m. Gál János útja (r., Bp., 1950); Kísértetjárás Szikesen (r., Bp., 1950); Rozi (r., Bp., 1951); Út a tanyákról (színmű, Bp., 1952); Verébdűlő (novellák, Bp., 1954); Szeptember (színmű, Bp., 1955); Elmaradt találkozás (novellák, Bp., 1956); A gyáva (kisregény, Bp., 1961); Elveszett paradicsom (színmű, Bp., 1962); A szőkevény (Válogatott írásai, B. Nagy László utószavával, Bp., 1962); Regények (1973); Novellák (1974); Drámák (1983). – Filmjei: Körhinta (1955). Dúvad (1961). – Irod. Szabolcsi Miklós: A szökevény (Élet és Irod. 1962); Márkus István: A szökevényről (Kortárs, 1963); B. Nagy László, Cseres Tibor, Gondos Ernő: Hozzászólások S. cikkéhez (Kortárs, 1963); Bata Imre: S. I.-ről (Ívelő pályák, 1964); Hubay Miklós: Lapok S. I.-ről. A megváltó mutatvány (Bp., 1965); Alföld emlékszám (1981); Tarján Tamás: Kortársi dráma (1983).
