Sauvageot, Aurélien
Sauvageot, Aurélien (Konstantinápoly, 1897. ápr. 13. – Aix en Provence, Franciao., 1988. dec. 5.): nyelvész, irodalom-és művelődéstörténész, az MTA tiszteleti tagja (1979). Az École Normale Supérieure-ben germanisztika szakon szerzett tanári diplomát, majd a finnugor nyelveket tanulmányozta. 1923-ban az Eötvös-kollégium francia lektoraként jött Mo.-ra. Itt oktatási tevékenysége mellett finnugor tárgyú disszertációján dolgozott. Disszertációját az urál-altáji nyelvek szókincsének tagolásáról Párizsban védte meg 1929-ben. Megtanul magyarul, baráti köréhez tartozott Kodály Zoltántól Gombocz Zoltánig és a Nyugat íróiig Mo. szellemi elitje. Szerk.-ben készült el és jelent meg a francia-m., m.-francia nagyszótár (1932). 1931-ben visszatért Franciao.-ba, a párizsi École Nationale des Langues Orientales finnugor tanszékének tanára lett. Nevéhez fűződik Franciao.-ban a finnugrisztika tudományának megalapozása és a hungarológia művelése. Megindította az Études Finno-Ougriennes c. nemzetközi finnugrisztikai évkönyvet 1970-ben, melyben számos dolgozata jelent meg. A francia nyelvtudományi társaság folyóiratában, a Bulletin de la Société de Linguistique de Parisban 1988-ig a m. és a finn nyelvtudomány eredményeiről számolt be. Mo.-ot érintő memoárja (Souvenirs de ma vie hongroise) magyarul is megjelent. 1964-ben az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegy.) ünnepi közgyűlésen díszdoktorrá avatta.– F. m. Francia-magyar és magyar francia nagy kéziszótár 1-2 (Balassa József és Benedek Marcell közreműködésével, Bp., 1932, 1937, 1942, 1943); Découverte de la Hongrie (Paris, 1937); Esquisse de la langue hongroise (Paris, 1961); Premier livre de hongrois (Paris, 1965); Ľédification de langue hongroise (Paris,1971); Souvenirs de ma vie hongroise. Magyar fordítása: Magyarországi életutam (ford. Várady-Brenner Mária, Bajomi Lázár Endre előszavával, Bp., 1988). – Irod. Kelemen Jolán: Hommage à Aurélien Sauvageot (Bp., 1973); Örvös Lajos: Sauvageot professzornál (Új Irás, 1983. 1. sz.); Sőtér István: Aurélien Sauvageot emlékei (Forrás, 1987. 4. sz.); Szávai János: Sauvageot a magasban (Élet és Irod., 1989. 13. sz.); Dobossy László: Emlék Sauvageot-ról (Nagyvilág, 1989. 5. sz.); Szathmári István: Aurélien Sauvageot-ra emlékezünk (Magy. Nyelv, 1989. 4. sz.); Herman József Aurélien Sauvageot (Magy. Tudomány, 1989. 7-8. sz.).
