Scherf Emil(Trento, 1883. jún. 4. – Bp., 1967. júl. 14.): vegyészmérnök, hidrogeológus, a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa (1952). 1911-ben a bp.-i műegy.-en vegyészmérnöki oklevelet szerzett, majd ugyanott az agrokémiai tanszéken dolgozott az I. világháború kitöréséig. A háború után mint a M. Áll. Földtani Intézet munkatársa agrogeológiai térképezést végzett. 1925-ben a bp.-i tudományegy.-en földtanból, kémiából és őslénytanból doktorált, majd Rockefeller-ösztöndíjjal két évet Zürichben töltött G. Wiegner talajkémiai tanszékén. Foglalkozott a magyar medence negyedkori földtani történetével. 1939-től a kárpáti duzzasztógátak műszaki geológusa. Kitűnő talajvegyész, az Alföld fáradhatatlan kutatója. 1944-ig nyugdíjazásáig főgeológus, ettől kezdve haláláig szakértőként működött különféle nyersanyagkutatási programokban. Publikációinak száma 32, ugyanennyi kéziratos jelentése van a Földtani Intézet adattárában. – F. m. Hévforrások okozta kőzetelváltozások a Buda-Pilisi hegységben (Hidrológiai Közlöny, 1922); A Szabolcs rnegyei sósvizek geológiai, hidrológiai és chemicai viszonyai (Jelentés a Jövedéki Mélykutatás 1947–48. évi munkálatairól, 1948). – Irod. Erdélyi M.: Dr. Sch. E. (Hidrológiai Közl., 1968); Székyné Fux Vilma: Dr. Sch. E. emlékezete (Földtani Közl., 1969).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.