Schleicher Aladár(Zagyvapálfalva, 1880. júl. 12. – Bp., 1962. szept. 28.): fémkohómérnök és metallográfus, a műszaki tudományok doktora (1952). A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Ak-n 1904-ben fémkohómérnöki oklevelet nyert, és ott tanársegédként működött 1906-ig, amikor a bp.-i főfémjelző és fémbeváltó hivatalhoz helyezték át. 1910-ben a bp.-i tudományegy.-en megszerezte a vegyészeti doktorátust, 1911-ben a charlottenburgi műegy.-en metallográfiai tanulmányokat folytatott. Az I. világháborúban a bécsi tüzérségi arzenál anyagvizsgáló laboratóriumát vezette. 1918-tól a bp.-i főfémjelző és fémbeváltó hivatal vezetője volt. 1922-től az állami szolgálatból kiválva, tanácsadói magánmérnöki gyakorlatot folytatott. 1919-ben a bp.-i műegy.-en a metallográfia magántanára, 1932-ben ny. rk. tanára, 1923-tól 1928-ig a soproni Bányászati és Erdészeti Főisk. meghívott előadója. A II. világháború idején és azt követően az iparügyi min.-ban szakértő, 1946 – 1950 között a bp.-i műszaki egy.-en metallográfiát adott elő. 1951-től a hazai szabványosításban is részt vett. Tudományos munkássága elsősorban a kész fémek és ötvözeteik tanulmányozására terjedt ki. Számos tanulmánya jelent meg, egyebek közt á hazai fémkohászat történetéről is. 1951-től az MTA műszaki osztályának kiadásában megjelenő osztályközlemények, az Acta Technica és a Vaskohászati Enciklopedia szerk.-je volt. – F. m. Néhány fémsulfid magatartása káliumcyanid oldatban (Bány. és Koh. L. 1903); A cyánsav hydrolytos bomlásáról és erősségéről (Bány. és Koh. L. 1910); A metallografia alapfogalmai (Bp., 1917); Adatok a hazai nikkelkohászat és a losonci nikkelkohó történetéhez (Bány. és Koh. L. 1947). – Irod. Sch. A. (Koh. L. 1962. 7. sz.)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.