Schvarcz Gyula
Schvarcz Gyula (Székesfehérvár, 1838. dec. 7. – Bp., 1900. jan. 31.): államtudományi író, történész, kultúrpolitikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1864. r. 1887). Tanulmányait Bp.-en, Münchenben, Berlinben és Jénában végezte. Bejárta K-Európát, Angliát. 1865-ben Új korszak címen közművelődésügyi folyóiratot indított. 1868 – 72, 1875 – 78 és 1887 – 94 között ogy.-i képviselő. 1868-ban a 48-as párton belül Kossuth terveivel ellentétben a pártot kulturális kérdésekre szűkített programmal akarta átszervezni, de ez a terve a párt vezetésében nem talált tetszésre. 1894 – 1900 között a bp.-i egy. r. tanára (ókori történelem). Történeti katatásai során sokat foglalkozott az ókori állami intézményekkel és az MTA társadalomtudományi értekezéseinek sorozatában tanulmányt tett közzé az ókori államról – F. m. Magyar író külföldön (I – II.,Pest, 1865); Közoktatásügyi reform, mint politikai szükséglet (I – II., Pest, 1865 – 68); Magyarország helyzete a reálunióban (Pest, 1870); Államintézményeink (I – II., Pest – Bp., 1870 – 75); Kritik der Staatsreformen des Aristoteles (Eisenach, 1870); Die Demokratie von Athen (I – II., Leipzig, 1877 – 1901, egyes-részek többszöri kiadásban is); A miniszteri felelősség eredete az európai alkotmánytörténelemben (Bp., 1883); Montesquieu und die Verantwostlichkeit der Räthe der Monarchen (Tübingen, 1884 – 1886); Sallustius államformái… (Bp., 1885); Görög történelem (Bp., 1900). – Irod. J. H. Schwicker: Julius Sch. und seine Schriften (Bp., Wien és Leipzig, 1882); K. Schrattenthal: Hippolyte Taine und Julius Sch. (Eisenach, 1888); Nagy László: Sch. Gy. mint kultárpolitikus (Bp., 1902); Hornyánszky Gyula: Emlékbeszéd (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1917.).
