Simon Gyula
Simon Gyula (Segesvár, 1899. dec. 27. – 1982. okt. 4.): jogász. Felsőfokú tanulmányait a bp.-i kereskedelmi ak.-n, majd a bp.-i tudományegy. jogi karán végezte. 1923-ban doktorrá avatták, 1928-ban egységes bírói-ügyvédi vizsgát tett. 1921-től több mint két évtizeden át a Belvárosi Takarékpénztár Rt.-nél dolgozott, ahol 1931-ben titkárságvezető, 1935-ben cégvezető lett. 1947-től a Nehézipari Központ pénzügyi tanácsadója, majd 1948-tól az Áll. Bankok Központi irodájában dolgozott. 1948-tól a Magy. Nemzeti Bank ügyésze, majd jogtanácsosa. 1957-től ügyvédként tevékenykedett, 1958-tól egy nemzetközi vonatkozású ügyekkel foglalkozó ügyvédi munkaközösség vezetője volt. 1961-től az Egyesült Királyság bp.-i nagykövetségének jogtanácsosi teendőit is ellátta. Tudományos munkásságában a nemzetközi magánjog kérdéseivel és a nemzetközi gazdaság viszonyaival foglalkozott. 1948-tól tevékenyen részt vett a Magy. Jogász Szövetség életében; közreműködött a vállalati jogtanácsosi tagozat létrehozásában, s a nemzetközi magánjogi szakosztály alelnöke, az Eötvös Loránd Tudományegy. (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán működő nemzetközi jogi szakosztály vezetőségi tagja volt. 1963-tól szerk. a szövetség Határidő Naplóját. Munkatársa volt a Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikonnak és a Jogi lexikonnak. – F. m. A meghitelezés néhány alapvető kérdése (Bp., 1957); Devizajog (Meznerics Ivánnal, Hidas Jánossal, Bp., 1959); A nemzetközi kereskedelmi választott-bíráskodás alapvető kérdései Magyarországon (Bp., 1962); Ipari törvény alkalmazásai (Bp., 1963). – Irod. D. E.: Dr. S. Gy. (Magy. Jog, 1983. 2. sz.); Mádl Ferenc: S. Gy. (Jogtud. Közl., 1983. 6. sz.).
