Somogyi Miklós
Somogyi Miklós (Abony, 1896. szept. 14. – Bp., 1980. dec. 28.): szakszervezeti vezető. Az elemi isk. elvégzése után pásztor, kisbéres volt, majd ácsmesterséget tanult. Az I. világháborúban az olasz fronton harcolt, fogságba esett, 1919-ben tért vissza Mo.-ra. Abonyban dolgozott, ahol csatlakozott az építőmunkások helyi csoportjához. 1920-ban belépett az MSZDP-be és a kommunista befolyás alatt álló Magy. Építőmunkások Orsz. Szövetségébe (MEMOSZ), 1925-ben a MÉMOSZ Központi Vezetőségének tagja lett, 1930-39-ben a szakszervezet alelnöke. Részt vett az 1933. és 1935 évi építőmunkás sztrájk vezetésében. 1940-től a KMP tagja, 1942-50-ben a MÉMOSZ elnöke. 1942. márc. 15-én egyik vezetője volt a bp.-i Petőfi szobornál szervezett tüntetésnek. 1944-ben részt vett a kommunista párt újjászervezésében, kapcsolatot tartott a Győrffy-kollégistákkal és a polgári ellenállási mozgalom tagjaival. A német megszállás (1944. márc. 19.) után letartóztatták, szept.-ben kiszabadult és újra bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba. 1945 után a kommunistákkal szorosan együttműködve vezető szerepet játszott a szakszervezeti mozgalomban. 1948-ban egyik vezetője volt a MÉMOSZ átalakításának, 1950-ben Rákosi Mátyás utasítására leváltották tisztségéből, felelőssé tették a szakszervezet tevékenységében fellelhető hibákért. 1950-56-ban a gazdasági életben töltött be vezető tisztségeket. 1956. okt.-től 1960-ig az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók szakszervezetének, 1956-60-ban a SZOT elnöke. 1956-tól tagja az MSZMP Központi Bizottságának, 1957-től Intéző, 1957-66-ban Politikai Bizottságának, 1957-59-ben az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. 1948-53-ban és 1958-1971 között ogy.-i képviselő. 1965-ben nyugalomba vonult, és a SZOT Számvizsgáló Bizottságának tagja, 1967-75-ben elnöke volt. – Irod. Bernáth Györgyné-Strassenreiter Erzsébet: S. M. (Életutak, Bp., 1988).
