Surányi-Unger Tivadar
Surányi-Unger Tivadar (Bp., 1898. febr. 4. – New York, 1973. nov. 1.): közgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja (1. 1935). Tanulmányait bp.-i, grazi és bécsi egy.-eken folytatta. 1919-ben állam- és jogtudományi doktorátust szerzett a grazi egy.-en, 1920-ban filozófiai doktorátust a bp.-i tudományegy.-en, 1921-ben közgazdasági doktorátust a bp.-i műegy.-en. 1925-ben a József Műegy., majd a bp.-i tudományegy. magántanára, 1926-tól a miskolci jogakad. tanára, 1929-től 1940-ig a szegedi tudományegy.-en a statisztika és közgazdaságtan tanszékvezető tanára, 1929-től ugyanitt ny. rk. tanár, 1933-tól ny. r. tanár; 1936-37-ben dékán, 1937-38-ban prodékán. 1940-től a pécsi tudományegy. tanára. 1945-től külföldön élt. 1946-tól 1964-ig a syracusai (USA, New York állam) egy. professzora. 1958-tól Göttingenben is tanított, 1964-65-ben a göttingeni egy. társadalomtudományi és közgazdasági karának dékánja. Több egy.-en (München, Marburg, Tübingen, Bombay, Sanghaj) oktatott mint vendégprofesszor. Gazdaságtörténettel, gazdaságfilozófiai kérdésekkel, K-Európa gazdasági kérdéseivel foglalkozott. 1939-ben a francia Ordre de Mérite Agricole érdemrenddel tüntették ki. – F. m. A gazdasági válságok történetének vázlata 1920-ig (Bp., 1921); Philospohie in der Volkswirtschaftslehre (1-2. kötet, Jena, 1923-1926); A gazdaságpolitika tudományos alapkérdései (Bp., 1927); Recent Developments in American Economic Policy (Bp., 1930); Weltwirtschaftspolitik im Entstehen (Jéna, 1933) Magyar nemzetgazdaság és pénzügy (Bp., 1936, 1943, 1944); Budapest szerepe Magyarország gazdasági életében. 1925-1934 (1-2., Bp., 1937); A magyar gazdasági jólét útja (Bp., 1940); Private Enterprise and Governmental Planning (New York, 1950); Comparative Economic Systems (New York-Toronto-London, 1952); Studien zum Wirtschaftswachstum Südosteuropas (Stuttgart, 1964); Wirtschaftsphilosophie des 20. Jahrhunderts (Stuttgart, 1967).
