Szabó Ede
Szabó Ede (Gödöllő, 1925. febr. 11. – Gödöllő, 1985. febr. 16.): irodalomtörténész, műfordító. A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en szerzett m.-latin szakon tanári diplomát 1948-ban. Volt kollégiumi és gimn.-i tanár. Első írásai a Magyarokban jelentek meg 1947-ben. 1954-56-ban a Csillag, 1961-től az Új Írás munkatársa volt. 1969-től 1977-ig az Európa Könyvkiadónál szerkesztő, majd külső munkatárs. A német klasszikus irodalomból fordított: H. Hesse, F. Kafka, Goethe, Th. Storm, Rilke stb. műveinek fordításai fűződnek a nevéhez. Fordításában jelent meg 1984-ben Nietzsche válogatott írásainak egy kötete. Közel két évtizedes fordítói gyakorlatának elvi és módszertani tapasztalatait írta meg a műfordításról szóló könyvében. – M. Hölderlin (Bp., 1964); A műfordítás (Bp., 1968); Krúdy Gyula alkotásai és vallomásai tükrében (Bp., 1970); Otthonunk a művekben (esszék, kritikák, Bp., 1974); Rilke világa (Bp., 1979). – Irod. Bart István: Műfordítók műhelyében: Sz. (Élet és Irod., 1975. 12. sz.); Bata Imre: Sz. E. hatvanéves (Élet és Irod., 1985. 10. sz.); Fodor András: Búcsú Sz. E.-től (Új Írás, 1985. 4. sz.); Lator László: Sz. E. ravatalánál (Kortárs, 1985. 6. sz.); Pók Lajos: Sz. E. (Nagyvilág, 1985. 6. sz.); Vargha Kálmán: Sz. E. csöndje (Vigilia, 1985. 7. sz.). – Szi. Csorba Győző: Sz. E. (vers, Élet és Irod., 1985. 10. sz.).
