Szabó Endre
Szabó Endre (Nagytoronya, 1849. jún. 3. – Bp., 1924. febr. 3.): író, műfordító. Sárospatakon jogot végzett, 1874-től Bp.-en élt mint újságíró. Eleinte az Üstökös munkatársa, 1877-től a Jókai neve alatt megjelenő lap tényleges szerk.-je és egyúttal a Nemzeti Hírlap munkatársa. 1881 – 82 közt a Hon irodalmi és színházi rovatvezetője. 1882-től az Üstökös tulajdonosa és felelős szerk.-je, a Magyar Hírlap munkatársa, 1877-ben beválasztották a Petőfi Társ.-ba. Több oroszo.-i tanulmányutat tett. A korabeli folyóiratokban számos orosz irodalmi vonatkozású cikke és tanulmánya jelent meg. Orosz írók (Tolsztoj, Dosztojevszkij, Turgenyev, Csehov stb.) műveiből sokat fordított m.-ra. – F. m. Szabó Endre költeményei (Bp., 1876); Hét szilvafa (r., Bp., 1887); Sírva vígadók (r., Bp., 1889); Vezeklés (r., Bp., 1898); Derű ború (Bp., 1908); Villámlások (Forradalmi versek, Bp., 1919). – Irod. Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (Bp., 1959).
