Szabó József
Szabó József (Serke, 1862. aug. 15. – Cegléd, 1944. okt. 19.): pedagógus, irodalomtörténész. 1889-ben a bp.-i egy.-en tanári oklevelet szerzett. Karcagon, Rimaszombatban, Kisújszálláson, végül 1894-től Debrecenben tanár, majd a debreceni ref. kollégium fiúgimn.-ának ig.-ja, 1929-ben mint c. főig. nyugdíjba ment. Társszerk.-je a Sárospataki Ifj. Közlönynek (1884 – 86), szerk. az Őrállót (1895), Debreceni Lelkészi Tárt (1902 – 04), az Orsz. Ref. Tanáregylet Évkönyvét (1902 – 1920). 1902-től az Orsz. Ref. Tanáregylet főtitkára, 1927-től társelnöke volt. – F. m. Károlyi Gáspár élet- és jellemrajza (Sárospatak, 1890); Ifjúkorom emlékei (költemények, Karcag, 1890); Az ó-klaszszikai költészet nevelő hatása (Debrecen, 1896); Patócsy Zsófia (Bp., 1900); Tompa Mihály, a költő-pap (Bp., 1901); Műveltségi állapotok, főként az iskolázás Debrecenben a reformáció korában (Bp., 1924); A debreceni ref. kollégium tanárai és kiválóbb növendékei. 1549 – 1925 (Debrecen, 1926); A protestantizmus Magyarországon (Bp., 1927); Zwingli és a magyar reformáció (Bp., 1932).
