Szeberényi Lajos
Szeberényi Lajos (Maglód, 1820. aug. 15. – Pozsony, 1875. jún. 4.): költő, egyházi és pedagógiai író. Pozsonyban és Pápán teológiai és jogi tanulmányokat folytatott. Selmecbányán tanulótársa volt Petőfinek, akivel néhány évig közeli barátságban volt, ám kapcsolatuk 1845-ben megszakadt, mert egy zsebkönyvben a költő engedélye nélkül kiadta Petőfi néhány diákkori versét, majd amikor az tiltakozott ~ eljárása ellen, egy folyóiratban álnév alatt szigorú bírálatot írt Petőfi verseiről, s több személyeskedő hangú cikkben megtámadta. 1846-ban Pestre költözött és főleg újságírással foglalkozott. 1851-ben békéscsabai reálisk. tanár, később makói, majd szegedi, végül pozsonyi ev. lelkész. Tagja volt a Kisfaludy Társ.-nak (1867). Számos tankönyvet, imakönyvet, teológiai, ifjúsági munkát írt. Petőfi diákéveire vonatkozó műve becses életrajzi forrás. Szlovák népdalok m.-ra fordításával a két nép szellemi közeledését igyekezett szolgálni (Tót népdalok, Pest 1886). – F. m. Forradalmi szikrák (versek, Jenőfi álnéven, Pest, 1848); Néhány év Petőfi életéből (Szeged, 1861).
