Széchényi György
Széchényi György (Kisszécsény, 1592 – Pozsony, 1695. febr. 18.): esztergomi érsek. Köznemesi végvári vitézcsalád sarja. Nagyszombatban, majd Bécsben tanult ahol 1631-ben teológiai doktorrá avatták. Rövid ideig Vágsellyén plébános, 1632-től esztergomi kanonok. 1636-tól tornai főesperes, 1638-tól vágújhelyi prépost, 1641-től zólyomi főesperes. 1643-tól pécsi, 1644-től csanádi püspök, 1647-től szentiváni prépost is, 1648-tól veszprémi, 1658-tól győri püspök, 1667-től kalocsai érsek, 1685-től esztergomi érsek, Mo. prímása. 1644-ben a kancellária vezetője. Az udvar képviseletében részt vett az I. Rákóczi Györggyel folytatott linzi béketárgyalásokon. 1671-ben tagja volt a prot. prédikátorok ellen létesült pozsonyi vértörvényszéknek. A Wesselényi-összeesküvés idején eredménytelexül járt közben az elitéltek ügyében a királynál. Pártfogója volt a szerzetesrendeknek és isk.-iknak, de felkarolta rokonságát is. A család felelmelkedésének ő rakta le anyagi alapjait. (Levelezését Miller Jakab Ferdinánd adta ki nyomtatásban. I – II., Bécs, 1807). – Irod. Decennium Georgii Sz. (Bécs, 1721); Mohl Adolf: Győr egyházmegyei jeles papok (Győr, 1933).
