Székely Mózes
Székely Mózes (Lövéte, 1550 körül – Brassó, 1603. júl. 17.): Erdély fejedelme. Székely lófő család sarja. A katonáskodást Báthori István seregében kezdte; 1575-ben a szentpáli csatában már a székelyek parancsnoka. Követte Báthorit Lengyelo.-ba is, ahol a m. gyalogság parancsnokaként végigharcolta a kir. orosz hadjáratát. Hazatérve Báthori Zsigmondnak belső embere, nagy birtokadományokban részesült és 1591-ben a főrendek közé emelkedett. Báthori Andrásnak, majd Mihály vajdának fővezére. 1601-ben szembefordult a vajda és Basta tábornagy rémuralmával; előbb Báthori Zsigmondot igyekezett a trónra visszahozni, majd a goroszlói csata után maga állt a császárellenes pártélére. 1603 elején török segítséggel tört Erdélybe. A nemesség segítségével a császári seregeket kiverte a fejedelemségből. 1603. máj. 8-án ~ fölvette a fejedelem címet. A székelyek azonban ellene fordultak, s egyesülve Radul havasalföldi vajda csapataival, a Brassó melletti csatában megsemmisítették a körülötte csoportosuló nemesi sereget. Maga ~ is a csatatéren lelte halálát. – Irod. Nagy János: Sz. M. (Századok, 1869); Vass Miklós: Sz. M. erdélyi fejedelem (Bp., 1897).
