Szenkár Jenő
Szenkár Jenő (Bp., 1891. ápr. 9. – Düsseldorf, 1977. márc. 25.): karmester. A bp.-i Zeneművészeti Főisk.-n zeneszerzést tanult Koessler Jánosnál, majd Herzfeld Viktornál. 1911-ben egy évadra az Operaházhoz szerződött korrepetitorként, de már a következő évadtól kezdve élete végéig külföldön vállalt szerződést. Ez alól csak az 1913-1915 közötti két év volt kivétel, amikor – egy évadnyi prágai működés után – a bp.-i Népopera (ma: Erkel Színház) karnagya volt. Ezután Salzburgban, később Altenburgban volt karmester. 1920-ban három évadra a Frankfurti Operához került, majd egy évadon át Berlinben a Volksoper ig.-ja volt. 1924-től Kölnben vezető karnagy volt. Ott mutatta be 1926. nov. 27-én Bartók Csodálatos Mandarin c. táncjátékát és Kodály Háry János c. daljátékát. 1934-1939 között Moszkvában a Filharmonikusok vezető karnagyaként működött, és a Moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban vezénylést tanított. 1939-1949 között Rio de Janeiró-ban vállalt szerződést, de közben New York-ban a Metropolitanben is vezényelt. 1950-ben visszatért Európába. Két évadon át Mannheimben és Kölnben működött, majd 1952-től nyerte el utolsó állandó szerződését a Düsseldorfi Színháznál. 1958-ban az ő hangversenye vált a Bp.-i Zenei Hetek egyik legnevezetesebb eseményévé. 1963-ban és 1964-ben vezényelt utoljára Bp.-en, mindkét alkalommal a Magy. Áll. Operaházban. Zeneszerzőként is tevékenykedett: szimfonikus és kamaraművek mellett dalokat és zongoraműveket írt. – Irod. Várnai Péter: Sz. D. (Népszava, 1956. okt. 17.); Gábor István: Zenei hírünk a világban (Magy. Nemzet, 1958. szept. 25.); Fodor Lajos: Sz. J. (Muzsika, 1961. 4. sz.); Fodor Lajos: A karmesteri dobogón (Esti Hírlap, 1963. jún. 18.); Breuer János: Sz. J. emlékezete (Muzsika, 1977. 6. sz.).
