Szentjóbi Szabó László(Ottomány, 1767. jún. 22. – Kufstein, 1795. okt. 6.): költő, a magyar jakobinus szervezkedés tagja, Batsányi János legjobb barátja. A debreceni ref. kollégiumban tanult. A türelmi rendelet után állami tanítói és tanári állást vállalt Nagyváradon, tanári vizsgája után, 1789-től Nagybányán. Az egyházi reakció térhódításával állása azonban megszűnt, és nagy nehezen a helytartótanács alkalmazásába sikerült kerülnie. II. József halála után Pesten jogot hallgatott, 1794-ben a bihari főispán, Teleki Sámuel magántitkára lett. Martinovicsék mozgalmában való részvétele miatt 1794-ben halálra, majd kufsteini várfogságra ítélték. Fogsága első évében halt meg. Költészetében és fennmaradt prózai műveiben sok vonatkozásban a polgári haladás eszméjének hirdetője. Mint tudatos és gondos stiliszta Kármán József mellett az 1790-es évek m. szépprózai stílusának legnagyobb művésze. – F. m. Mátyás király vagy a nép szeretete jámbor fejedelmek jutalma (történeti dráma, bem. Kelemen László társulata, 1793); Szentjóbi Szabó László költeményei (Gálos Rezső kiadása, Bp., 1911). – Irod. Hajnóczy Iván: Sz. Sz. L. élete és munkái (Bp., 1905); Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója (Bp., 1951); Gálos Rezső: Sz. Sz. L. (Bp., 1955); Benda Kálmán: A magyar jakobinusok (Bp., 1957). – Szi. Batsányi János; Verseghy Ferenc versei.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.