Szentpétery Zsigmond
Szentpétery Zsigmond (Nagykőrös, 1880. júl. 17. – Bp., 1952. ápr. 17.): geológus, petrográfus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1929, r. 1946 – 49). Egy.-i tanulmányait Kolozsvárott és Münchenben végezte. 1902- től a kolozsvári egy. Ásvány- és Földtani Intézetében tanársegéd, majd adjunktus és magántanár. Két évtizeden át az Erdélyi Nemzeti Múz. Ásványtárának ig-ja volt. 1920-ban Bp.-re, 1921-ben a szegedi egy.-re került. 1924-től a szegedi egy. ásvány-földtantanára. 1940-től ismét a kolozsvári egy.-en tanított. 1944-től haláláig az MNM-ben dolgozott. Először az erdélyi kőzeteket vizsgálta, későbbi tanulmányainak nagy része a Bükk hg.-ről szól. Jelentősek a Szarvaskő vidéki titánmagnetites kőzetekre vonatkozó vizsgálatai. Számos tudományos dolgozata jelent meg. A Földtani Társulat tiszteleti tagjául választotta. – F. m. Melafir és szerepe az Erdélyi Érchegységben (Földtani Közl. 1916); A gabbromagma differenciálódási termékei Szarvaskő vidékén (Földtani Közl. 1927); Magmatischer Werdegang und Petrochemie der Gesteine der Gabroidmasse vom Bükk-Gebirge in Ungarn (Chemie der Erde, 1932); Bükkhegységi Kerekhegy eruptívumai (Földtani Közl. 1947); Adatok a Bükk-hegységi dinház ismeretéhez (Földtani Közl. 1952). – Irod. Lengyel Endre: Emlékezés Sz. Zs.-ra (Földtani Közl. Bp., 1952. 4 – 6. füz. irodalommal).
