Szilárd Jenő
Szilárd Jenő (Bp., 1923. szept. 11. – Bp., 1988. máj. 5.): földrajztudós, a földrajztudományok doktora (1984). A Pázmány Péter Tudományegy.-en szerzett földrajz-történelem szakos középisk. tanári oklevelet 1947-ben. 1947-52-ben Alsónémediben tanított. 1952-ben az MTA Földrajztudományi Kutatócsoportjához (később Intézet) került, ahol haláláig dolgozott mint tudományos munkatárs, főmunkatárs, tudományos osztályvezető, nyugdíjazása, 1985 után mint tudományos tanácsadó. Kutatásainak középpontjában a geomorfológia, a tájföldrajz és a tematikus természetföldrajzi térképezés állott. Számos publikációja jelent meg e témakörökben. Tagja volt a Magy. Földrajzi Társ.-nak. F. m. Külső-Somogy kialakulása és felszínalkata (Bp., 1957); Budapest természeti képe (Pécsi Mártonnal és Marosi Sándorral, Bp., 1958); A Mezőföld természeti földrajza (Ádám Lászlóval és Marosi Sándorral, Bp., 1959); A Dunántúli és Dunn-Tisza közi löszfeltárások litológiai értékelése és tipizálása (Bp., 1983). – Irod. Marosi Sándor: Sz. J. 60 éves (Földrajzi Értesítő, 1983. 2. sz.); Marosi Sándor: Sz. J. (Földrajzi Értesítő, 1989. 1. sz.).
